Ajánlatunk a nyári meleg ellen 1. rész: Szent Gellért Fürdő

2019. 07. 05. | Kult

Tombol a nyár, naponta dőlnek meg a melegrekordok, így mi is lehetne jobb kikapcsolódás, mint víz partján élvezni az életet egy hűsítőt kortyolgatva?

Cikkünkben bemutatjuk Budapest egyik legpatinásabb épületét, a Gellért fürdőt.

Gellért régen…

A Gellért-hegy tövében fakadó termálvíz története egészen II. András király koráig, a 13. századig vezethető vissza. Az uralkodónk is felfedezte a hely különlegességét, ezért ispotályt és fürdőt alapított itt. Később, a török időben már Acsik ilidzse néven üzemelt, aztán az 1686-os „üzemeltetőváltás” után I. Lipót császár a háziorvosának ajándékozta, aki újraépítette, s Szüzek Fürdőjének (Jungfrau-Bad) nevezte el. 

Az urban legend szerint egy remete szerzetes lakott a hegy barlangjában, akit gyakorta kerestek föl tanácsért a hajadonok főként szexuális és morális kérdésekben.

Évtizedekkel később az orvos fia, Wartenbergi Illmer Károly kitűnő üzleti érzékkel eladta Buda városának a területet, majd a városi tanács 1832-re felépítette a forrásra Sárosfürdőt. Nevét a medencék alján fölgyülemlő iszapról kapta, s ez volt az első komolyabb építmény a telken. 1894-ig fogadta vendégeit, azonban a Ferenc József-híd építésekor elbontották.

    Későbbiekben itt kezdték el építeni szecessziós stílusban a Gellért Hotelt és Gyógyfürdőt, amely 1918-ban nyitotta meg kapuit, átadva ezzel a fürdőzőknek a főváros első luxus kategóriájú létesítményét, amely büszkén érdemelte ki az Európa legkorszerűbb gyógyfürdőjének járó címet.

    Érdekessége volt, hogy lakosztályainak fürdőszobáiba bevezették a vezetékes víz mellett mind a termál, mint a szénsavas vizet.

    A fürdő a két háború közötti időszakban élte fénykorát, medencéi a budapesti társasági élet központjává váltak. Ekkoriban nyitott meg az Európában kuriózumnak számító hullám strandfürdő mellett a pezsgőfürdő is. A hotel éttermét 1927-től két évtizedig a Gundel alapítója, Gundel Károly vezette.

      Gellért ma…

       

      A fürdő bejárata a Gellért-hegy felől nyílik, ahol belépve már első pillanatban „ránk zuhan az élmény”. A tágas fogadócsarnokban (2) a mályvaszínű márvány és a pasztellsárga uralja a teret, a színes üvegablakokat áttörő fénydárdák színes mintákat rajzolnak a mozaikokkal kirakott kőpadlóra.
      Balra eső ajtók a szállodához, a jobboldaliak pedig már a fürdőbe irányítják az érkezőt. Középen van egy úszó (7), és egy kis termál medence (8). Érdekessége, hogy az ívelt üvegtető széthúzható, ezáltal folyamatosan kap a tér friss levegőutánpótlást, így nem érezzük a fürdőkre jellemző nyomott atmoszférát.

         

        Fontos, hogy az úszók számára a sapka kötelező! Aki esetleg otthon felejtette, az a shopban tud vásárolni.

        Mellettük két oldalt kényeztethetjük magunkat a masszázsrészlegen (14), vagy a termálfürdőben (17), ahol elszeparálták a női és férfi részleget. A belső tér rendkívül gazdagon díszített, a falakat színes Zsolnay porcelán és szobrok ékesítik.

          Gellért fürdő kültéri részein csodaszépen fonódik össze a szecesszió a természettel. A kinti medencék körül egy kisebb park terül el, melynek árnyékában hűsölhetünk. Legnagyobb medencéjében (9) óránként 10 percre bekapcsol a hullámfürdő, s ilyenkor megnő a vízben az egy négyzetméterre eső fürdőzők száma. Ha véget ért az élmény, kereshetünk magunknak egyet a számtalan nyugágy közül, ahol ropogósra sülhetünk a napon. A fekvőalkalmatosságok nagyon szépek és modern vonalvezetésűek, bár számomra hiányzott a kartámasz.

          Javasolt hamar érkezni, hogy biztos találjunk szabad ágyat.

            A fák takarásában még rejtőzik egy kisebb, élmény medence (10) is, a megszokott „dögönyöző” opciókkal, illetve egy szauna (13).
            A külső rész nem akadálymentesített, így kerekesszékkel csak a belső részek vehetők igénybe.

             Mindenkinek tudom ajánlani a Gellért fürdőt a kiemelkedő szépsége és századfordulós hangulata miatt. Mintha a múlt egy szeletkéje tárulna elénk, ahogy fokozatosan fedezzük fel a különböző részeit. A kinti nagy medencében minden korosztály örömét leli, mert az elején még sekély (40 cm), s lassan mélyül, így szülői felügyelettel még a kis gyerekek is tudják élvezni a hullámokat. 

              Szerző: Pusztai Péter

              (Fotók : gellertfurdo.hu)

              További érdekes cikkek