Hogyan gyűjtsünk könyveket befektetési céllal? – Interjú Tony Feketével

Leültünk beszélgetni Tony Feketével, az antikvár könyvek szerelmesével, aki amellett hogy ízig-vérig üzletember, szabadidejében néha a Széchényi Könyvtárnak ad kölcsön kiállításra a gyűjteményéből.  Mesélt nekünk a könyvek gyűjtéséről és arról, hogy milyen üzleti trükkökre figyeljünk oda, ha mi is szeretnénk ezzel komolyabban foglalkozni.

Tényleg érdemes könyvekbe befektetni?

50 év tapasztalatával azt tudom mondani, hogy igen. De csak akkor, ha van egy jó tanácsadód és tudod is, hogy mit veszel. Kezdőként nehéz lesz és könnyen belefuthatsz túlárazott példányokba. Egy másik csapda lehet, hogy például megveszel valami elsőre jó befektetésnek tűnő könyvet, de utána az nem fog kelleni senkinek sem és vagy a nyakadon marad, vagy buksz rajta. Én is jártam már így. Megvettem a Lord of the flies (Legyek Ura) című könyvet 300 fontért. Jó befektetésnek tűnt, ez egy alapmű, egy abszolút klasszikus. Első kiadás, szerepelt benne egy belekötött oldalon az író aláírása is.  Aztán kiderült, hogy nagyon nehéz eladni, maximum 1000 fontot kapnék érte, holott ezek 18-20 000 font körül szoktak elkelni. De miért? Mert az előző tulajdonosa újraköttette és aranyoztatta a lapok oldalát. Így egy igazi luxuspéldányt sikerült beszereznem, viszont mivel nem az eredeti a kötése, így nagyságrendekkel kevesebbet ér.          
Ez mutatja, hogy nagyon kell vigyázni, hogy milyen a könyv. Hiába az első kiadás, hiába klasszikus, hiába az aláírás, ha az állapota nem eredeti.    

Miről lehet felismerni, hogy egy könyv értékes?

Mint korábban is említettem, laikusként nehéz eleinte meghatározni, hogy mennyire értékes egy könyv, mert több tényezőtől függ. Bagatellnek tűnhet, de fontos először is megvizsgálni, hogy alapvetően egy érdekes könyvről beszélünk, ami sokakat érdekelhet, vagy csak egy szakterület kutatói számára bír értékkel.  Mondjuk egy nagyon népszerű író, mint Tolkien jó példa erre. Az első könyve, a Hobbit (eredeti borítóval) egy 30 000 fontot kóstáló műve. Vagy az első kiadású James Bond könyvek. Manapság több ezer fontért mennek a kötetek.      
Következő tényező, hogy mekkora példányszámban jelent meg. Ha egy könyv populáris és sok kiadást élt meg, mint mondjuk Harry Potter, akkor azt nagyon könnyű beszerezni. Az is megeshet, hogy nagy példányszámban adták ki, aztán később politikai okok miatt ennek többsége meg lett semmisítve. Nagymértékben tudja növelni egy kötet eszmei, s ez által piaci értékét is, ha esetleg egy híres ember tulajdona volt, vagy esetleg maga az író dedikálta. 

Akkor ez egy tévhit, hogy minél régebbi egy könyv, annál értékesebb?

Két klasszikus kérdést szoktam rendszeresen megkapni. Az első, hogy: „Mi a legrégebbi darabja a könyvgyűjteményednek?”      
Ez egy teljesen irreleváns kérdés. Mert ugyan áll a polcomon egy 1520-as latinul íródott teológiai témáról szóló értekezés, de szinte teljesen értéktelen, hacsak nem érdekel minket a konkrét téma. Szóval nagyon kell vigyázni, hogy mennyit is ér egy könyv. Főleg kezdőként ajánlatos nagyon odafigyelni, nehogy egy túlárazott, vagy esetleg hibás példányra csapjunk le. Szánjunk időt arra, hogy kiderítsük valóban az eredeti-e a borítója, kötése. Ha találunk egy ritkaságot, ne kapkodjunk, célszerű előbb türelmesen körbenézni, hogy mi a piaci ára a kötetnek.

Tehát akkor igazán értékes egy könyv, ha a borító rendben van és a szerző aláírta?

Nézzük mondjuk a Harry Potter könyveket. Ebben az esetben ez még nem olyan komoly tényező, mert tudjuk, hogy J. K. Rowling még él, így ha sikerül vele találkozni, akkor bárki tud dedikált példányt szerezni. Azaz az ő aláírása még beszerezhető, így nem is nyom annyit a latban. Hogy arányaiban érzékeltessem, vegyük a híres kémregények íróját, John le Carrét. A 70-80-as éveben egy művét 100 font körül tudtad megvenni. Egy szignózott példány 500 font körül futott. Egész más lesz egy aláírás értéke, ha az írója rég eltávozott közülünk. 
Akkor tudja még megdobni az árat egy aláírás, ha mondjuk Rowling személyesen Tony Blairnek dedikálja. Így rögtön személyessé és unikálissá válik az adott kötet, mert kapcsolódik hozzá egy történet. Személy szerint rajongok az ilyen darabokért.   
Vannak könyvek, aminek mindig van értéke, mert egy népszerű és keresett könyv. Nézzük James Bondot. A The man with the golden gun (Az aranypisztolyos férfi) című könyvnek van egy speciális kiadása, ami csak ezer példányban adtak ki. Két érdekessége van. Az egyik a kötésen egy arany pecsét, ami Scaramanga híres fegyverét ábrázolja, a másik pedig az ára: 13 000 euró.    
Befolyásolja egy könyv értékét, hogy hány elérhető példány van. Első gyűjteményem a Baedeker sorozat volt, ezt többen is gyűjtötték. Most, ha megnézzük a különböző könyvekkel foglalkozó oldalakat, és láthatjuk, hogy a sorozat darabjai folyamatosan elérhetőek. Régebben valamit el lehetett adni mondjuk 6-700 euróért, mert az hihette az ember, hogy nehezen beszerezhető darab. Azonban most itt az internet és 2 perc alatt kiderül, hogy van belőle még 20 eladó példány.

A másik szempont, hogy a könyvben szereplő tudás mennyire értékes. Ha esetleg ez a téma érdekel, vagy szükséged van rá a kutatásod során, akkor bizony sokszor mélyen a zsebedbe kell nyúlni. Nem régen szereztem meg az első orosznyelvű nyelvtankönyvet, amit 1648-ban, Moszkvában adtak ki. 14 000 eurót fizettem, ami nagyon magas ár volt érte. De később szert tettem jó áron egy háromnyelvű latin-szlovén-görög egyházi szótárra, ami egy román szent tulajdona volt, aki még a nevét is beleírta. Így a két vételár nagyjából kiegyensúlyozta anyagilag egymást, s most ez a kettő együtt gyarapítja a gyűjteményem fényét.    

Mikor a könyvtárad építgeted, kötetről-kötetre figyelj arra, hogy ne költs túl sokat egy-egy példányra! Ennek most ellentmond, de mégis adódhat olyan helyzet, amikor mégis megéri egy drágább darab is, mert az emelni fogja a kollekciód értékét.     

Honnan érdemes könyveket beszerezni?

Ajánlani tudom a ZVAB-ot, a Abebooks-t vagy az Ebay-t. Ezek az oldalak azért is jók, mert lehet kérni értesítést a frissen meghirdetett könyvekről. Teszem azt, ha holnap valaki szeretné eladni egy Baedeker könyvét, akkor én arról kapok értesítést és nem nekem kell tömérdek időt tölteni a vadászattal. Ha van a honlapnak több országbeli oldala is, érdemes azokon is értesítést kérni. Manapság már az antikváriumoknak is van saját webshopjuk, megrendeljük a kívánt kötetet, s másnap már úton is van hozzánk. Ezáltal sokkal könnyebb megtalálni könyveket, kiegészíteni a gyűjteményünket a hiányzó darabokkal. Régen, az internet térhódítása előtt ez sokkal körülményesebb volt.            

           
Nagyon fontos, hogy a keresett témakörben többet tudj, mint a kereskedő. A legtöbb antikvárius mindenféle könyvvel foglalkozik, így megoszlik a figyelme, ezért egyik kérdéskörben sem tudja annyira beleásni magát. Viszont ha te járatos vagy a témában, akkor kiszúrod a könyvhalmazban az igazi kincset fillérekért és jó üzletet köthetsz. Vagy a klasszikus helyzet, ha egy antikváriumban a tulaj hanyagul csak az internet alapján lőtte be az árat és az nem közelíti meg a tényleges értékét. 50 éve foglalkozom ezzel, már kiszagolom amikor valami értékes. Például megvettem a Hármas kis tükör című művet 2-3000 forintért és utólag kiderült, hogy egy 200 ezer forintos könyv. Nem tudtam róla semmit, csak volt egy megérzésem, hogy jó vétel.

Hármas kis tükör az első jelentős magyar nyelvű tankönyv volt. Első kiadása (1771. Pozsony) után átdolgozva ugyan, de még több mint hetvenszer nyomták újra, mert nagy népszerűségnek örvendett. Anyagát rímekbe szedték a könnyebb megjegyezhetőség végett.

Hogyan kezdjek bele?

A gyűjtés az egy szenvedély. Szívből csináld! Szenvedély nélkül biztos belebuksz.    

Emellett két dolgot kell az elején letisztázni magadban:     
Miért akarod elkezdeni, és hogy mekkora összeget tervezel rá költeni?   

Legjobb első lépés, ha már megvan egy téma, ami érdekel téged, hogy beleásod magad és először csak olvasgatsz róla. Majd megveszel a témába vágó érdekes könyveket, gyarapítod ismereteidet s egy idő után már tudni fogod, hogy melyik könyv az, ami tényleg fontos az adott témakörben. Matematikusként valószínűleg tudni fogod, kik voltak a legfontosabb figurák a számtan történetében és az ő könyveiket kezded el felhalmozni. Tehát első lépés, hogy szerezz átfogó ismereteket a témában.        

Második lépés, ha már definiáltad magadnak, hogy mit akarsz gyűjteni, specializáld magad egy szűkebb témakörre. Például egy barátom kérte, hogy segítsek neki összeszedni a könyvtárát és adott egy listát. Az ökonómia témaköre érdekelte, azonban a listán indokolatlanul ott szerepelt Darwin híres könyve, az Origin of species (Fajok eredete) is, ami nem egy két filléres tétel.

Harmadik lépésben célszerű kicsit kutakodni az árak közt honlapokon, hogy legyen fogalmunk az árakról, ne fizessünk képtelenül sokat egy tételért. Konzultálj szakértőkkel, vagy a mentoroddal, mert lehet, hogy ismernek olcsóbb példányt belőle. Mert bizony vannak londoni, bécsi kereskedők, akik a piaci ár kétszeresét is elkérik. Ezeket el kell kerülni, mert ez nem befektetés. Mikor én kezdtem, akkor még nem volt internet, nem állt rendelkezésemre ennyi információ. Akkor még csak könyv formájában, katalógusokból volt lehetőség tájékozódni, s ezt évente meg kellett rendelni.

Mikor valaki belevág, mekkora tőkével célszerű indulni?

Ha az ember óvatos és tudja, mit akar, akkor 5000 euróval már el lehet kezdeni a könyvtárának építését. Fontos, hogy ne kapkodjon! Mert akkor lehet, hogy olyan bakot lő, amit aztán anyagilag nehéz lesz kiheverni. Biztos fog hibázni, a nagy tapasztalatom ellenére néha-néha még velem is megesik. Ajánlom, keressen egy mentort, lehetőleg egy nagy tudású, tapasztalt könyv-gurut. Nekem is volt a kezdetekben egy vezetőm, mert ez egy teljesen új terület volt számomra. Ő viszont már 20 éve ebben utazott, s szívesen segített, bevezetett a „könyvkufárok” titkaiba.

Gyűjtői mindset. Mikor érdemes eladni egy gyűjteményt?

Először végig kell gondolni, hogy miért is állítottam össze ezt a gyűjteményt?     
Ha az ember gazdag, akkor lehetséges, hogy megtartja, mert vagy ezekből dolgozik és kutatja a témájukat, illetve mert nagyon impozáns látványt tud nyújtani egy ilyen könyvtár. Tapasztalatom szerint általában a nagy gyűjtők nem szoktak nagy olvasók is lenni. Ezzel kapcsolatban meg is említeném a másik klasszikus kérdést, amit rendszeresen meg szoktam kapni a laikusoktól: „Te olvastál minden könyvet a gyűjteményedben?” Nem. Az ember nem böngészi a nagybecsben tartott könyveit, maximum leveszi a polcról és gyönyörködik benne. Ha érdekli a tartalma, akkor keres egy modern kiadást.  

Visszatérve az eredeti témára. Eljön az a pont, mikor az ember felteszi a kérdést, hogy mi a célja a gyűjteménynek? A vadászat izgalma? Nekem például az első kollekcióm egy kisebb értékű Baedeker „könyvtár” volt, amit 18 éve eladtam, mert minden darabja megvolt. Egyszerűen már nem volt hova bővíteni. Eddig két gyűjteményem talált új gazdára, most a nyelvészet területével foglalkozó könyveket vadászom. Ezeket gyűjtői ciklusnak nevezném.
Eladni akkor célszerű, ha kereslet van a piacon. De a kivárással is vigyázni kell, mert itt is vannak trendek. Lehet, hogy 10 évvel ezelőtt nagyon keresett volt valami, azonban mostanra nem népszerű és kutyának sem fog kelleni. Ismét a szívem csücskét, a Baedeker könyveket hozom fel, van köztük olyan, ami napjainkban lehet, hogy a 80-as évekbeli árának csak a felét éri. Fontos, hogy rögtön a vevőkel üzleteljünk, ne hagyjuk, hogy egy közvetítő beékelődjön a folyamatba, ugyanis ő csak a mi profitunkat fogja lefölözni.        

Hogyan csoportosítanád a gyűjtőket?

Van az a gyűjtő, aki csak dekorációt keres. Őt csak esztétikai okokból érdeklik az antik könyvektől roskadozó polcok, azért szeretne szép könyvtárat, mert azzal feltűnően hirdetheti, hogy milyen finom és intellektuális alak. Neki nem a tudásfelhalmozás, vagy a befektetés a célja, hanem a presztízs.      
Másik típus, aki egy adott témakörrel foglalkozik, és ahhoz keres könyveket, hogy gyarapíthassa tudásának tárházát. Mondjuk egy vadász, aki vadászattal kapcsolatos, érdekes és hasznos olvasmányokat keres. Lehet, hogy nem értékes műveket fog összevásárolni, de számára értékes lesz a könyveknek. De ugyanilyen lehet egy jogász, vagy hobbikertész, aki az adott témában szeretne járatosabb lenni.        

Nálad hogy kezdődött a gyűjtés? 

Az első gyűjtői emlékeim, mikor 8 éves koromban jártam a londoni antikváriumokat. Azok még nem voltak régi, vagy értékes könyvek, hisz nem is értettem még hozzá, csak szerettem a könyveket, s a könyvesboltokat járni.     
A komoly gyűjtőmunka 1986-ban kezdődött, mikor először jöttem haza Magyarországra. A Váci utcán kezdtem el dolgozni, s szemben volt egy antikvárium. Akkor fedeztem fel a Baedeker-t, s az akkori feleségem berlini volt, így ott is elkezdtem vadászni. Hamarosan találtam egy antikváriumot ami ezekre specializálódott. Még mindig kapcsolatban vagyok azzal a hölggyel, aki vezette azt a boltot, s nemrég újra találkoztunk. 30 év után felajánlotta, hogy tegeződjünk. Ez aztán a tipikus német virtus.            

Csak könyveket gyűjtöttél?           

Mondjuk úgy, hogy a könyvek voltak a nagy szerelmeim, de emellett a tárgyi forrásokra is szert tettem az évek során. A 2000-es évek elején Budapesten volt egy erotika kiállítás, ahol nem csak a könyveimet, hanem metszeteimet és nyomataimat is kiállították.
2007-ben az OSZK-ban is volt egy kiállítás, ahova nagyon sok dolgot küldtem a gyűjteményemből.

Az Országos Széchényi Könyvtár Veszedelmes olvasmányok című tárlata, obszcén és pornográf műveket is magában foglaló 18. századi francia irodalmi alkotásokat vonultatott föl. Tony mellett olyan intézmények adtak kölcsön anyagokat, mint a francia és osztrák nemzeti könyvtár.

 
Egyszer megvettem egy Kassák képet, ami szintén jól fialó befektetés volt. De volt már, hogy veszteséggel adtam túl festményen, ez mindig benne van a pakliban. De számomra mindig a könyvek voltak a fontosak, a többi csak mellékes illusztráció.

A gyűjtés számodra szenvedély, vagy inkább üzlet?    

Mondjuk úgy, hogy sikeres üzletember vagyok, mert szenvedéllyel csinálom. A nyelvészet az új terület, amibe belevágtam, s van több olyan könyv is, amiért nagyon sok pénzt fizettem, mert szerettem volna a gyűjteményemben tudni. Főleg régi, nagyon ritka   nyelvű könyvekre gondolok itt most. Ezeket igen borsos áron szereztem be a „dealeremtől”, így szinte biztos, hogy ezeken nem fogok keresni, de nagyban emelik a gyűjtemény értékét. Megszállott gyűjtőként másképp mérlegelsz. Néha átbillen a mérleg nyelve és nem a dollárjelek pörögnek a szemed előtt, s nem is a profitot nézed. Én például sajnálnék 3000 eurót kiadni egy nyaralásra, de egy könyvre nem. Ez egy tipikus gyűjtői hozzáállás.

Mi az, amire a legbüszkébb vagy a gyűjtői karriered során?

Ez egy jó kérdés. Büszke vagyok arra a három komoly gyűjteményre, amit eddig összeállítottam. Első volt a Baedeker útikönyvek, aztán az erotika témájú könyvtáram, s most a nyelvészet. Nagy büszkeséggel töltött el, hogy nagyon jól sikerült a 2014-es londoni aukcióm, ahol eladtam az erotika kollekcióm. Ezen felül folyamatos sikerélmény az is, mikor például nagyon remek áron sikerül beszerezni egy-egy ritkaságot. Ilyen volt például Aquinói Szent Tamás egy művének arab verziója 1663-ból, amit Rómában adtak ki. Talán az első arab nyelvű könyv, amit az Örök Városban vetettek papírra.

Mi lett a sorsa a Baedeker gyűjteményednek?

Eladtam. Néha sajnáltam, hogy megváltam tőlük, de mikor visszanézek, már örülök, mert jó döntés volt. Még az internet elterjedése előtt kelt el jó áron. Azzal, hogy kinyílt a világ mostanra a könyvek 80 százaléka feleannyit sem érne.

Mit érdemes még tudnunk Tony Feketéről?

Londonban születtem, viszont a szüleim mind a ketten magyarok voltak. A háború után emigráltak, mivel apám nagyon anti-kommunista volt. Angliában nőttem fel, itt telt el az első 24 évem. Apám féltett a magyarországi vörös terrortól, ami megnehezítette, hogy visszatérhessek. Úgy volt, hogy Bécsbe utazok, onnan pedig titokban átszöktem Magyarországra. Felkerestem a család volt textilgyárát, amiből addigra Budapesti Harisnyagyár lett Óbudán, és volt egy boltláncunk, amit Póknak hívtak. Addigra már ennek a neve is megváltozott; Aranypókra keresztelték át. Bementem és elmondtam az ott dolgozóknak, hogy anno ez a családomé volt. Ekkor előkerült Juci néni, aki mondta, hogy régóta itt dolgozik és még emlékszik a famíliára. Utána visszatérve az osztrák fővárosba írtam egy képeslapot haza szüleimnek, hogy csodaszép város ez a Wien.   
Később éltem Belgiumban, s 86-ban költöztem haza. Érdekes volt, mert nem sok külföldi üzletember volt akkoriban az országban. Utána egy német asszony rabul ejtette a szívem, így Németországba költöztem, de később házasságunk barátsággá szelídült és hazatértem Magyarországra. Ezt visszatérő motívum lett az életemben, mert épp ismét egy német feleségemtől válok, s utána költözök ismét haza.